Ha valaki megkapta a halálos ítéletét, akkor szűkülnek a lehetőségei.
Én tudatosan döntöttem úgy, hogy ezt az időt nem egyedül akarom
tölteni, igyekszem minél több örömet szerezni magamnak és a
társamnak. Alzheimer-kórt diagnosztizáltak, és ismerőseim sorsából
tudom, hogy milyen, amikor az ember elveszíti önmagát. Én úgy
akarok meghalni, hogy még magam vagyok. Az öngyilkosság nem
jöhet számításba, mert ha túl korai, akkor fölösleges, később pedig
már hiányzik hozzá a szükséges elszántság és erő.

Élvezni akarom tehát az életet. Annyira élvezni, hogy inkább ebbe
pusztuljak bele.

Akiknek eddig említettem az ötletet, visszariadtak. Senki sem akar
számomra a Halál Angyala lenni. Vagy a Végzet Asszonya. Talán
nem is azért, mert félnek a "tettestárs" helyzettől, hanem mert irigylik
tőlem azt a pár felfokozottan boldog évet.

Azt is javasolták, hogy forduljak prostituálthoz. De hát ők nem
arról híresek, hogy könyörületből vállalkoznának bármire is.

Útitársat keresek az utolsó utazásomra, de mindenki azt mondja, hogy
öh-öh, nekik másik vonatra szól a jegyük...

:-)

A közelmúltban felháborító hírről kaptunk információkat: Kőbánya alsó vasútállomás peronján két lány orális örömökben részesítette egymást, miközben az utasok mellettük jártak-keltek, és senki nem szólt egy árva szót sem.

Az ilyen és ehhez hasonló események kapcsán két fontos kérdést kell feltennünk magunknak. Az egyik, hogy hová tartunk, és mit akarunk ezzel a közönyösséggel, ami bennünk van, és ami megengedi, hogy becsukjuk a szemünket és elfordítsuk a fejünket, ha ilyen, és ehhez hasonló eseményekkel találkozunk az utcán. A másik pedig, hogy mi és miért készteti arra a fiatalokat vagy bárkit, hogy ezt tegye egy közterületen, egy helyen, ahol rengeteg ember megfordul. Feltűnési vágytól szenvednek, egyszerűen csak unatkoznak vagy valamilyen mentális betegség áll ennek a viselkedésnek a hátterében?

A szexualitásnak eredetileg két emberre kellene tartoznia a hálószoba berkein belül, s testileg, lelkileg és szellemileg egyaránt érettnek kell lenni hozzá. Persze tudjuk, hogy ez nem így működik, és a kíváncsiság az, ami általában győzedelmeskedik a tapasztalatlan „gyermekek” esetében. De mi lehet az oka annak, hogy két lány a nyílt utcán így egymásnak esik? Mindenképpen valamiféle devianciáról kell beszélni ez ügyben, hiszen az nem lehet, hogy már ennyire erkölcstelen és normaszegő lenne az a társadalom, amiben élünk.

Viszont ha megnézzük a másik oldalt is, akkor szembesülnünk kell azzal a hihetetlen ténnyel, hogy egyetlen ember sem volt, aki odament volna hozzájuk, és megálljt parancsolt volna a történéseknek. Így szemlélve az eseményeket azonban mégsem mondhatjuk rájuk, hogy deviánsak lennének, vagy hogy az a viselkedés, amit ott produkáltak eltérne a normától. Mégpedig azért nem, mert ha egy társadalom valakit, illetve valakinek a magatartását deviánsnak ítél meg, akkor szinte minden esetben kiveti magából azt. Itt azonban mégsem ez történt. Mindenki békésen sétálgatott, ment tovább elfordított fejjel, vagy úgy csinált, mintha nem venné észre, ami teljesen nyilvánvaló volt. Senki nem volt annyira „bátor”, hogy odamenjen két fiatal lányhoz, és elküldje őket. Félnek az emberek? Kerülik a konfliktushelyzeteket? Igen és igen, mégpedig sokféle okból. A legfőbb előidézője ennek az, hogy folyamatosan csak a rossz hírekről informálnak minket. Aki rendszeresen nézi például a híradót, nyugodtan elgondolkozhat azon, mikor kapott utoljára pozitív tájékoztatást. És itt a jelentős információkról kell beszélnünk, azokról, amiknek valódi hírértékük van. Ilyennel nagyon ritkán lehet csak találkozni. S ez ferdíti el ilyen módon a világképünket, emiatt félünk és emiatt látjuk rosszabbnak a világot, mint amilyen valójában.

Manapság rengeteg a szexuális tartalmú információ, amivel minden nap szembesülünk, akár az utcán, a televízióban, az interneten, a reklámokban. Ezek a felnőtt embert is megfertőzik, nehezen lehet küzdeni ellene, a fiatalabb nemzedékek számára pedig szinte lehetetlen harc. És a fiatalok nem is próbálnak ellene tenni, mert nem kapnak kellő felvilágosítást. Mindenütt azt látják és hallják, hogy a szex és az erotika mennyire fontos minden helyzetben, s már akkor ezzel tömik tele a fejüket, amikor még egyáltalán nem értek meg arra, amit valójában jelent a szexualitás. Sem lelkileg, sem testileg, sem pedig szellemileg. Azt akarják leutánozni, amit maguk körül látnak, de ezt szinte minden alkalommal csalódás követi az éretlenség és a tudás hiánya miatt.

A Kőbánya alsó vasútállomáson történtek nem az első, és nem is az utolsó ilyen esetek egyike. Hogy mit tehet a társadalom? Meg kell tanítani a fiatalabb nemzedékeket gondolkodni, fel kell őket világosítani és a lehetőségekhez mérten vigyázni kell rájuk, hogy a szexualitásról alkotott képük ne ez legyen: bárhol, bármikor, bárkivel.

A spermium azon túl, hogy hozzájárul egy új élet megfogantatásához, más módon is funkcionál.

Ki gondolná, hogy szerelmünk köldöke alatt egy arasznyival található testrésze valódi csodaszert tartalmaz? Kutatások bebizonyították, hogy azok a nők, akik lenyelik partnerük ondóját, kevésbé depresszívek, mint akik óczkodnak még ennek gondolatától is. Azt mondják, óvszerben szeretkezni olyan, mint zokniban fürödni. Az erősebbik nem képviselője pedig egyenesen irtózik a gumiban való szextől. Azok, akik párjukkal rendszeresen ezt a védekezési módszert alkalmazzák, hajlamosabbak az öngyilkosságra, mint azok, akik nem. Szakértők szerint a spermában található hangulatjavító hormonok egyből a nő véráramába kerülnek, és pár órán belül kifejtik jótékony hatásukat.

Emellett sok férfi kifejezetten dicsőségnek veszi, ha „megkóstolják”. Ugyan konkrét bizonyíték még nincs, de több bevállalósabb hölgy azt nyilatkozta fórumokon, hogy miután megízlelte kedvese testnedvét, simábbá, valamint hidratáltabbá vált a bőre. Egyesek szerint, az ondóváladék arccal érintkezve, még a pattanásokra is jó hatással van, mások viszont azt állítják, bőrszárító hatással bír. Mexikóban egy leszerelt pornószínésznő spermium tartalmú hidratáló krémet dobott piacra. A „feltaláló” elmondta, hogy jóképű fiúkat választ ki alapanyag-donornak, majd a kapott ejakulátumot mézzel és zabbal elkeveri. Azt állítja, hogy a termék remek ránctalanító és bőrpuhító hatású. Mivel fehérjét és lipideket tartalmaz, elképzelhető, hogy tényleg táplálja a bőrt, cink és C-vitamin tartalma miatt pedig a pattanástalanító szerepét is elláthatja.

A hímivarsejt szénhidrátot és fruktózt is tartalmaznak, még sem édes. Hogy miért? Nos, tényleg fellelhetők benne a fent említett alapanyagok, de emellett még számos más alkotóelemből tevődik össze úgy, mint fehérje és aminosav, ásványok és nyomelemek, vitaminok, zsírtermészetű anyagok (pl. koleszterin). Ezek felelősek az ondó lúgos kémhatásának kialakításáért, ami a savas pH-jú hüvelyben megvédi a spermiumokat a károsodástól. Ezért van az, hogy a férfi nemi váladék íze lúgos, sós karakterű. Azonban erre az is befolyásoló hatással van, hogy a férfi mit evett illetve, ivott szeretkezés előtt. Viszont ma már nem csak síkosítót, vibrátort, és más extrémebbnél-extrémebb szexuális segédeszközt vásárolhatunk, hanem kifejezetten ondóízesítő turmixot is, amit kedvesünknek az aktus napján kell meginnia ahhoz, hogy méltó legyen az „Édesem” becenévre. Az ital nagymértékben tartalmaz ananász, eper, banán, brokkoli és zellerkivonatot, mert a hozzáértők szerint ezek az ondóba kiválasztódva kifejezetten ellenállhatatlan ízűvé teszik a végeredményt.

Érdekessé g:

Történészek szerint, az MI6 brit titkosszolgálat az I. Világháború idején ondót használt láthatatlan tintaként titkos levelezéseihez. A meglepő leleplezés abban a könyvben olvasható, amelyet Keith Jeffery, a Belfasti egyetem professzora írt az MI6 történelméről a levéltárak és a titkosszolgálati vezetők naplóinak kutatása alapján. Az MI6 elődjének első főnöke Mansfield Cumming a Londoni egyetemen kutatott a megfelelő láthatatlan tinta után. Cumming azt mondta neki, hogy "az ondó a legjobb láthatatlan tinta", mert a legelterjedtebb ellenőrzések nem tudják kimutatni és mindig rendelkezésre áll (kivéve, ha nőnemű az illető). Az egyik munkatárs pedig azt közölte, hogy "az ondó nem reagál a jód gőzre", ami elbűvölte a titkosszolgálat vezetőit. Úgy gondolták, hogy ezzel megoldottunk egy nagy problémát. Azonban az ondó használata is járt némi hátulütővel. Azt az ügynököt, aki elsőként javasolta ezt a „tintát” át kellett helyezni, mert osztályán állandó ugratások célpontja lett. Legalább egy ügynököt pedig figyelmeztetni kellett, hogy mindig friss „anyagot”használjon, mert leveinek szokatlan és feltűnő szaga volt.

Akár elhisszük az olvasottakat, akár nem, egy biztos: Az ember maga a csoda, minden egyes apró szegmenséve együtt.

Biztos vagy benne, hogy jó úton haladsz – haladtok? A kitűzött cél elérése boldoggá tesz majd? Akkor is, ha aránytalanul sok áldozatot hoztál érte? Talán át kellene gondolnod, nem érdemes-e inkább lezárni életed egy fejezetét?
Sose add fel! Higgy magadban, és bármit elérhetsz. Aki mer, az nyer. Ezt üzeni nekünk a világ, és ezt sulykoljuk mi magunk is gyerekeink fejébe. Veszíteni manapság nagyon nem illik. Annál inkább: foggal-körömmel ragaszkodni, mindenáron küzdeni, hajtani a célokért, melyeket talán a divat diktál, vagy másvalaki a környezetünkben, nem a hitünk. (Pláne, ha nőnek születtünk, és mániánk a jókislányos megfelelés.) Így van ez már az iskolában is, nemkülönben a munkahelyen és a párkapcsolatokban.

„Vedd el, ami jár – szerinted –, különben lúzer vagy!”. Ez a kor üzenete a legtöbb embernek a nyugati világban.
„Végre el tudtam hagyni”
Az állhatatosság, a kitartó szorgalom egyértelműen erény a társadalmi megítélés szerint. Az elérhetetlennek tűnő célok elérői hősök, példaképek. A harcot feladók nem azok. Pedig gyakran nagyobb bátorság kell a hátraarchoz, mint a csata folytatásához.
Marietta tudja ezt. Tizenhat év után számolt le kamaszkori ábrándjával.

– Gimibe jártam, amikor beleszerettem egy férfiba, aki kora alapján az apám lehetett volna, és a gyerekeivel évekkel azelőtt együtt jártam korcsolyázni – meséli. – Emlékszem, már fogszabályzós csitriként is tetszett a „Tibor bácsi”, tettem-vettem magam előtte, ő meg jót mulatott a lánya idétlen barátnőjén. Jó tíz év telt el, mire újra találkoztunk. Akkor már nem nevetett rajtam. Szerelmesek lettünk. Annyira, hogy meg se fordult a fejemben, korombeli, facér srácokkal is kezdhetnék. Pedig sokan próbáltak udvarolni. De nekem csak Tibor kellett. Akkor is, ha csak titokban lehettünk együtt. Az ígérte, elválik. Majd.

Majd, ha leérettségiznek a gyerekek. Majd, ha kiheveri a felesége az anyja elvesztését. Majd, ha talál állást egy másik városban. Egy ideig hittem neki. Aztán már nem, beláttam, hogy nem fog hozzám költözni sose. De azt gondoltam, ha igazán szeret valakit az ember, nem akarja kisajátítani. Boldogtalan voltam, de elszánt, talán kicsit reménykedő is: egyszer mégis rájön, nem tud nélkülem élni. Tizenhat éven át volt a szeretőm. A legjobb barátom. A mentorom. A pótapám. A szponzorom. Azt gondoltam, életképtelen vagyok nélküle.

Cél vagy rögeszme
– Nem árt, ha az ember időről időre elgondolkodik a céljairól – mondja a pszichológus. – Lehet, hogy vannak köztük olyanok, amelyek nem reálisak, vagy elérésükre nem is vágyunk igazán, csak visz minket a lendület, küzdünk valamiért, mert nem bírunk veszíteni akkor sem, ha valójában, hosszú távon nyernénk a lemondással.

Kísérletek sora bizonyítja, hogy ha az ember kitűz maga elé egy célt, akkor az agyban olyan irányító mechanizmusok indulnak be, melyek az oda vezető úton tartanak minket. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy azokra a dolgokra koncentrálunk, amelyek vélhetően közelebb hozzák a sikert, és figyelmen kívül hagyunk minden felesleges információt, amelyek lehet, hogy megkérdőjeleznék döntésünk helyességét. Ráadásul minél több időt és munkát fektetett valaki egy cél elérésébe, annál erősebben ragaszkodik hozzá.

– Az elválásban és az elengedésben általában jelen van a rettegés attól, hogy valami visszavonhatatlan dolog történik – mondja a pszichológus. Ha elvesztünk valamit vagy valakit, bizonytalanná válik a jövő, és újra kell fogalmaznunk sok mindent, amit saját magunkról gondoltunk.

Belebetegedhets z, ha nem engedsz
Szinte nincs az életnek olyan területe, amelyet tökéletesen uralni tudunk. Ki tudja, hogy jövőre lesz-e még munkahelyünk? A most még boldog párkapcsolatra sincs élethosszig garancia. Milyen kilátásai vannak a gyermekeinknek? Egészségesek maradunk? Csupa bizonytalanság vesz körül minket. Nem csoda, hogy a céljainkra fókuszálunk, és nem merünk leszámolni velük akkor sem, ha már idejétmúltak vagy nem elérhetők.

Két amerikai tudós, Gregory Miller és Carsten Wrosch kísérlettel bizonyította, hogy megbetegíthet, ha neurotikusan ragaszkodunk a nem megvalósítható álmainkhoz. Azok az emberek, akik saját bevallásuk szerint nem tudtak megszabadulni egy teljesíthetetlen életcéltól, egy sor stresszalapú egészségügyi problémával küzdöttek, hajlamosak voltak például migrénre, depresszióra, bélrendszeri gondokra. Emellett magasabb volt a vérük CRP-értéke: ez a protein jelzi a testben lévő gyulladásokat.

Mit tehetünk azért, hogy szabaduljunk letehetetlennek tűnő koloncainktól? Elsőként jusson eszünkbe, hogy bármit is gondoljunk magunkról, igenis képesek vagyunk az elengedésre. Életünk során elballagunk néhány iskolából, elhagyjuk a szülői házat, partnert váltunk, munkahelyet vagy lakást cserélünk. Sok fontos változást dolgoztunk fel sikeresen. Lemondtunk bizonyos dolgokról, és kaptunk cserébe egyebeket. Sok mindent túléltünk. Nem sikerült volna, ha híján lennénk az erőnek. Ugye, hogy így már nem is olyan rémisztő a váltás ötlete?
Hogyan lépjek túl?
Henriett négy és fél évig élt egy férfival, akit szeretett. Rengeteget veszekedtek, mert Sándor nem volt hajlandó lemondani a szerencsejátékról. Sokat vesztett. Ami neki a kártya volt, meg a rulett, az volt ő Heninek. A mániája.

Tudta az asszony, hogy előbbre való a gyerekei érdeke (két kicsi lánya van a volt férjétől), és nem kockáztathatja a jövőjüket egy könnyelmű alak adósságai miatt, de nem bírt lemondani a szerelméről. Sokáig hitte, hogy majd ő megváltoztatja, hisz annyira összeillenek (egyébként) ők ketten, nem szabad elszalasztaniuk a közös jövő lehetőségét. Ezt Sándor is így gondolta, legalábbis ezt állította mindig, amikor visszakönyörögte magát.

Szerencsére Heni szülei nem adták fel. Addig-addig győzködték lányukat, amíg kiadta a férfi útját. Ezúttal végleg. Pszichológushoz fordult, terápiára járt. Szenvedélybetegként elvonóra utalta magát. Esetében ez azt jelentette, hogy nem vette föl a telefont, elkerülte a közös helyeket. Szenvedett, de ezúttal is kitartónak bizonyult. Túljutott a csalódáson, most már reálisan látja a férfit. Még furcsállja is, hogyan lehetett ilyen elvakultan bizakodó. Feladott egy fontos hitt csatát, és a játszmát így nem vesztette el.


Negatív gondolatok, elszalasztott lehetőségek, csalóka ábrándok, idejétmúlt ideálok, utópisztikussá vált tervek – ha megszabadulunk tőlük, szabaddá válunk.

„Talán a szeretetéhség, talán csak a rózsaszín vakság az oka, mégis, annyiszor fordul elő, hogy bebeszéljük magunknak: ő az igazi. Kábé két hónapig… Miért nem látjuk előre, hogy nem fog működni?”

A nő furcsa szokása, hogy idealizálja a férfit, aki megtetszik neki. Valahogy a férfiak ebben sokkal realistábbak, vagy talán csak a genetikusan beépített pesszimizmusuk óvja meg attól, hogy egész mást lássanak belénk, mint amilyenek valójában vagyunk.

De a nők… Nekünk elég egy-egy vágyott tulajdonság a férfiban, máris köré képzeljük az összes többit, amit megálmodtunk maguknak. És miután felismerjük, hogy hajlamosak vagyunk az ilyesmire, a következő párkapcsolatunkban megint ugyanezt tesszük. Sorra bukkannak fel a kis piros zászlócskák, amik jelzik, hogy itt gond lesz, mi pedig, mintha mi sem történt volna, berugdossuk őket a szőnyeg alá. Mik azok a dolgok, amikre nem vagyunk hajlandóak odafigyelni?

1. Mi van a csinos pofi mögött?

Az egyik leggyakoribb csapda a külső. A megjelenés rengeteg dolgot elárul valakiről, ez igaz. Ugyanakkor a dns-ünkben van, hogy egy vonzó, az ideálishoz közelítő megjelenésű férfi, az nekünk kell. Épp csak ma már nem az őskorban élünk, és a túlélést nem a legpompásabb hím, vagy a legerősebb kar fogja biztosítani. Sőt (elnézést minden gyönyörű férfitól), pont ők azok, akiknél a legkisebb az esélye, hogy szeretnének megállapodni, és másra sem vágynak, csak egy monogám párkapcsolatra. Természetesen, fontos a külső. Ha ránézel, és nem bizsereg valami ott belül ettől az élménytől, ha nem tudsz arra gondolni, mi mindent szeretsz abban, ahogy kinéz, akkor hosszú távon nagy gondok lesznek a kémiával.

De attól, hogy ránézésre vonzónak találod, egyáltalán nem biztos, hogy három nagy beszélgetés után is ugyanolyan vonzó lesz. Ha sorra merülnek fel azok a dolgok, amikben nem passzoltok egymáshoz, ne mentegesd magadban azzal, hogy „de annyira helyes!”.

2. Az ellentétek vonzzák egymást?

Nem, ez tévedés. Nagyon jó, ha vannak dolgok, amikben kiegészítitek egymást – feltéve, hogy ennek mindketten örültök. Ha a párod rendmániás és te rendetlen vagy, ez csak akkor nem vezet majd feszültségekhez, ha ő kifejezetten szeret más után pakolni, és gondoskodni a rendről és tisztaságról, téged pedig nem zavar, hogy folyton összeszedik utánad a ruháidat.

Ha ő költekező, te pedig spórolós vagy, ez csak akkor nem lesz probléma, ha egyrészt ő keresi a pénz zömét, másrészt jó kompromisszumokat tudtok kötni a költségvetés terén. De ha az első randikon megfordul a fejedben, hogy a drága kicsit lazán kezeli a pénzügyeket, és ez bizonytalansággal tölt el, inkább beszélgessetek erről, és nézz mögé jobban a dolgoknak.

Ha ő otthonülő típus, te pedig szereted a pezsgő társasági életet és a jövés-menést, abból is gondok lesznek. Ha ő a túrázás szerelmese, te pedig szinte a tűsarkúdban alszol, és nem érted, mi a jó abban, hogy hegynek föl túrod a sarat, nem biztos, hogy más dolgokban egyébként passzolnátok.

A legnagyobb probléma azonban legtöbbször a sebesség. Ha egyikőtök lassabb, megfontolt, álmodozó típus, a másik pedig pillanatok alatt átlát egy helyzetet, és gyorsan hoz döntéseket, az sok minden mást is megmutat, és rengeteg dologban okoz majd feszültséget. Ez jó eséllyel a katasztrofális kapcsolat receptje – túrázás, pénzügyek, rendrakás ide, vagy oda.


3. Miért vagy vele?

Ez a harmadik leggyakoribb probléma: valójában valami más ok vezérel, mint ami egy normális, egészséges párkapcsolathoz kell. Ezt általában nem szoktuk bevallani magunknak, mégis sokszor ott motoszkál minden alatt, és befolyásolja az ítélőképességünket. Tipikus hamis motivációk: hogy ne legyünk egyedül, hogy ne legyenek anyagi problémáink, hogy legyen kivel szexelni, hogy bizonygassuk szüleink felé a függetlenségünket, hogy szülhessünk végre egy gyereket.

Ezek amúgy teljesen érthető célok, épp csak nem szabadna, hogy ez alapján válasszunk párt. Ideális esetben a férfi képes eltartani egy családot, élvezetes vele a szex, tervezünk majd gyerekeket is, és örülünk, hogy megoszthatjuk vele az életünket. De először magát az embert kell szeretetre- és tiszteletreméltónak találnunk, úgy, ahogy van. A többi a kapcsolat folyománya, és nekünk is legalább akkora szerepünk van abban, hogy jól alakuljon a közös életünk, mint neki.

A képlet egyszerűen:

Ha egyszer tudod, hogy a legfontosabb dolog számodra a közös érdeklődés, ne hunyj szemet afölött, hogy nincs miről beszélgetnetek, csak mert annyira jó az ágyban. Ha tudod, hogy számodra az érzelmi biztonság a legkívánatosabb tényező egy párkapcsolatban, ne fuss egy macsó után, csak mert annyira jó vele megjelenni, és irigyelnek majd a barátnőid. Legyél tisztában azzal, mit is akarsz valójában, és ne dőlj be a női elme tipikus csapdáinak. Van olyan, amilyenre igaziból vágysz.

Számos tényező növeli a stroke kockázatát, melyek egyébként a szívinfarktusnak is rizikófaktorai. A stroke kockázata egészséges életmóddal nagy mértékben csökkenthető.

Életkor. A stroke kockázata a kor előrehaladtával nő.

Magas vérnyomás. A magas vérnyomás mind a vértelen, mind a vérzéses stroke-nak kockázati tényezője. Károsítja az erek falát, ezáltal érelmeszesedés és vérzés nagyobb valószínűséggel alakul ki.

Magas koleszterinszint. A kis sűrűségű (LDL) koleszterin - a rossz koleszterin - magas szintje növeli az érelmeszesedés kockázatát. A többlet LDL más anyagokkal együtt lerakódhat az artériák falában, ahol aztán plakkokká keményednek. A túl magas trigliceridszint szintén fokozza az érelmeszesedés esélyét. Ezzel szemben a nagy sűrűségű (HDL) koleszterin - a jó koleszterin - szintje csökkenti az érelmeszesedés kockázatát azáltal, hogy eltávolítja a még le nem rakódott rossz koleszterint az erekből.

Cukorbetegség. A cukorbetegség a stroke egyik fő rizikófaktora. Ha Ön 2-es típusú cukorbeteg, szervezete nem képes megfelelően kezelni a cukrot és valószínűleg a zsírokat sem, továbbá a vérnyomása is magasabb a szükségesnél. A 2-es típusú cukorbetegség és társbetegségei (együtt: metabolikus szindróma) mind fokozzák az érelmeszesedés kockázatát. A cukorbetegség károsítja a szervezet vérrögoldó képességét is, ezzel növeli a vértelen stroke kialakulásának esélyét.

Stroke és elhízás. Az elhízás fokozza a magas vérnyomás, a szívbetegség, az érelmeszesedés és a cukorbetegség kockázatát, melyek külön-külön is, együtt meg különösen fokozzák a stroke kockázatát.

Szív- és érrendszeri (kardiovaszkuláris) betegség. Számos szív- és érbetegség fokozza a stroke kockázatát, például a szívelégtelenség, a korábbi szívinfarktus, a szívbelhártya fertőződése (endokarditisz), egy bizonyos típusú szívritmuszavar (pitvarfibrilláció), a víciumok (szívbillentyű-betegségek) és a szív véráramlási zavart okozó fejlődési rendellenességei. A stroke kialakulásának legfontosabb rizikófaktora a fentiek közül a pitvar fibrilláció, mivel a pitvarban kialakuló trombusokból kis vérrögök szakadhatnak le. A szívbeli erek érelmeszesedése ugyanakkor azt jelzi, hogy a szervezet többi erében is fennáll a folyamat, ide értve az agyi ereket is.

Emelkedett homocisztein szint. Ez az aminosav bomlástermék normálisan is jelen van a vérben, emelkedett szintje azonban növeli az érelmeszesedés kockázatát.

Korábbi stroke vagy TIA. Ha Önnek már volt stroke-ja, akkor egy következő stroke kialakulásának fokozott a kockázata. Akinek volt már TIA-ja, sokkal nagyobb valószínűséggel fog stroke-ot kapni, mint az, akinek nem volt.

Stroke a családban. A stroke előfordulási valószínűsége nagyobb, ha szülei, testvérei már kaptak stroke-ot, illetve volt TIA-juk.

A stroke és a nem. A stroke a nőknél és a férfiaknál kb. azonos gyakorisággal alakul ki, de a nők gyakrabban halnak meg a stroke miatt, mint a férfiak.

Dohányzás. A dohányosoknak sokkal magasabb a stroke kockázata, mint a nem dohányzóknak. A dohányzás elősegíti a plakkok kialakulását az erekben, a nikotin fokozza a szív munkáját azáltal, hogy növeli a pulzust és a vérnyomást. A dohányfüstben található szén-monoxid kiszorítja az oxigént a vérből, ezáltal fokozott keringési munka mellett ugyanannyi a szállított oxigén mennyisége.

Fogamzásgátl ó tabletta, illetve más hormonális készítmény szedése. A stroke kockázata magasabb a fogamzásgátló tablettát szedő nők esetén, különösen, ha dohányosok, nagy hormontartalmú gyógyszert szednek és 35 évnél idősebbek. A napjainkban kapható alacsony hormontartalmú tabletták sokkal kisebb kockázatot jelentenek, mint a korábbi készítmények. A menopauza kezelésére alkalmazott hormonkezelés szintén enyhén magasabb stroke kockázatot hordoz magában.

Rendszeres, nagy mennyiségű alkoholfogyasztás, kábítószer használat.

Fokozott stressz. Amennyiben Önt több tényező is érinti a fenti kockázati tényezőkből, figyeljen jobban oda életvitelére!

Világszerte nő a szorongásos panaszokkal és a pánikbetegséggel küzdők száma. Becslések szerint minden 3. ember életében legalább egyszer megtapasztalja, milyen borzasztó testi tünetekkel és félelemmel jár a betegség.


A pánikroham tünetei

Pánikroham bárhol, bármikor kialakulhat, de különösen gyakran jelentkezik zárt helyeken, boltban, közlekedési eszközökön. A jelenség alapját az képezi, hogy az agy egy teljesen ártalmatlan szituációban tévesen vészjelzéseket küld a mellékveséknek, ahonnan adrenalin szabadul fel és kerül a keringésbe, minek következtében kialakul az üss vagy fuss reakció. Pánikroham során ennek tüneteit észleli magán az illető, hevesen dobog a szíve, mellkasi fájdalma van, kapkodja a levegőt, fullad, izzad, remeg, szédül, esetleg érzékenyen reagál a fényre és zsibbadnak a végtagjai. A testi tünetek mellett pszichés tünetek is kialakulnak. A beteg fél attól, hogy megőrül, elveszíti a józan eszét vagy meghal.

A rohamot olyan félelemérzés kíséri, hogy a beteg úgy érzi azonnal menekülnie kell a helyszínről. A zárt tér elhagyását követően általában oldódnak a tünetek. A panaszok 10-20 perc alatt érik el maximális intenzitásukat, aztán szépen lassan lecsengenek. A rohamot gyakran fáradtságérzet, kimerültség kíséri.


Könnyű összetéveszteni a pánikrohamot a szívinfarktussal

Gyakran előfordul, hogy a pánikbeteg ember nem minden, csak néhány tünetet észlel magán a roham alatt, illetve hogy rohamról rohamra más-más tünetek dominálnak. Akárhogy is legyen, a roham váratlansága és a tünetek okozta félelem olyan meggyőző erejű, hogy a betegek gyakran azt hiszik, szívinfarktusuk van.

Az infarktus tünetei

A pánikbetegség tünetei akármennyire is hasonlatosak az infarktus tüneteihez, fontos tudni, hogy a szívroham más mechanizmussal alakul ki. Ilyenkor a szívet tápláló koszorúserek záródnak el, és a szívizomzat nem jut elég vérhez. Az oxigénhiány az izomrostok elhalásához vezet, így romlik a szív pumpafunkciója, esik a vérnyomás. Az infarktus legjellemzőbb tünetei a szegycsont mögött jelentkező, szorító, nyomó, markoló jellegű mellkasi fájdalom, mely a bal vállba, karba és a bal kéz kisujja felé sugárzik. A beteg bőre szürkésfehér, aprócseppes izzadtság borítja. Nagyon gyenge, erőtlen, fullad. A panaszok fekve valamelyest enyhülnek, de nem szűnnek meg. A tünetek hirtelen alakulnak ki és érik el maximumukat, intenzitásuk az idő előrehaladtával sem csökken. A betegnek kifejezett halálfélelme lehet.

A pánikroham és az infarktus közti különbség

A két állapot közti legfontosabb különbség, hogy a pánikrohamot az agy indokolatlan vészjelzése indítja el, és az egészségre teljesen ártalmatlan. Ezzel szemben az infarktus a szívizomzat elhalása miatt valódi vészhelyzet jelent, mely a beteg életébe is kerülhet. A másik fontos különbség az időtartam: a szorongásos roham percek alatt alakul ki, majd maximumát elérve lassan lecseng, az egész általában másfél-két óra alatt végetér. Az infarktus tünetei hirtelen jelentkeznek, és az idő múlásával sem enyhülnek. A szívroham tünetei között a legjellemzőbb a nyomó, markoló mellkasi fájdalom, mely a bal karba sugárzik. Pánikroham esetében a panaszok szerteágazóak, sok esetben egymástól teljesen függetlenek.

Orvosi vizsgálattal el lehet dönteni a panaszok valódi okát

A két állapot közt nehéz különbséget tenni, így ha valakinél a fenti panaszok jelentkeznek, mindenféleképpen forduljon orvoshoz. Egy rövid fizikális vizsgálatot, vérnyomásmérést, EKG-t követően az orvos meg tudja mondani, hogy van-e valós, szervi oka a panaszoknak. Ha a gondos vizsgálatot követően sem egyértelmű a diagnózis, akkor laborvizsgálatokkal zárható ki véglegesen a szívinfarktus gyanúja.

Az orális szex manapság teljesen elterjedt és megszokott dolog. De a szex e fajtáját is fel lehet dobni egy kis ügyességgel és némi gyakorlással. Minden pasi vágya, hogy kedvese elsajátítsa a mélytorok technikát.

Ezzel párunknak olyan örömöt tudunk okozni, amit talán még sosem érzett. Higgyék el, biztos lesz a siker. A mélytorok-technika az orális szex azon formája, amikor a férfi merev hímvesszőjét teljes hosszában a partnere szájába vezeti. Az elv ugyanaz, mint a kardnyelők esetében, azaz a péniszt egészen a torok végéig, illetve úgy kell a szájba helyezni, hogy a makk túljusson a nyelőcső nyílásán.

A dologhoz két nehézségen kell túljutni. A száj a nyelőcső folytatása kell, hogy legyen. Emiatt a nőnek hanyatt kell feküdnie, hogy feje lelógjon az ágy széléről. A másik, hogy túl kell jutni az öklendezés reflexén, ami akkor lép fel, amikor a pénisz a torok gégén lévő nyelvcsaphoz ér. Mivel ehhez nem lehet az egyik napról a másikra hozzászokni, a technika elsajátításához igazi edzésre van szükség. Biztos, hogy partnerünk örömmel jelentkezik edzőtársnak. Nem kell elkeseredni, ha elsőre nem sikerül, és ne adjuk fel az első kudarc után. Van, akinek könnyebben megy, másoknak nehezebben, de meg lehet tanulni.

Ez egy valóban látványos technika, mert a péniszt a nő teljes egészében "lenyeli", és a nő szája a férfi medencéjével érintkezik. A módszer a hagyományos technikától csak abban különbözik, hogy az ejakuláció közvetlenül a nyelőcsőbe történik. A mélytorok technikáról a szexualitás nagykönyve, a Káma-szútra ezt írja:” lingáját egészen tövig a szájába veszi, és úgy szorítja, mintha el akarná nyelni”.

Aki nem kedveli az orális szexet, ne kísérletezzen a mélytorok-technikával. Ügyes, óvatos és kitartó próbálkozással a test automatikus reflexeit kell legyőzni. A deep throathoz nélkülözhetetlen a feszes nyak és a gátlástalanság. Szinte kizárt, hogy bárki a születésekor adottságként kapná a mélytorok-technika képességét, viszont ugyanúgy meg lehet tanulni, mint a gépírást vagy a kontaktlencse feltételét. A tanulás szakaszában mindig a nő irányít, hiszen ő érzi a határokat, ő érzi, hogy mi az, amit lehet, és mi az, ami még csekély mértékben kellemetlen a számára. Ha nincs sürgetés és kényszer, akkor egész idő alatt meg tudja őrizni nyitottságát és lazaságát.

Néhány testhelyzet a mélytorok technikához:
1. A férfi áll, a nő térdel. Az egyetlen kényelmetlenség az, hogy az ilyen testhelyzet nem túlságosan látványos a férfinak, mivel csak a nő fejét látja, ami eltakarja a nő száját és a péniszt.
2. A férfi ül, a nő pedig térdel vagy ül a földön. Ez a testhelyzet meglehetősen kedvező, mert a nő teste szabaddá válik a férfi kezei számára.
3. A férfi fekszik és lábai a térdnél fogva lelógnak az ágy széléről, a nő pedig a földön térdel. Ez az előző testhelyzetek változata.
4. A férfi fekszik, a nő pedig egyik könyökével támaszkodva a férfin fekszik. Ez az egyik klasszikus testhelyzet. Változat: A nő fekhet a férfival szemben, vagy neki háttal. Ez a két testhelyzet hozzáférhetővé teszi a nő testét a férfi simogatásai számára.

Némi nemi kapcsolat egy másik dimenzióban. A szex az élet mozgatórugója. Jung és Freud óta tudjuk, álmaink nem csak holmi elhanyagolandó dolgok, bizony jelentésük van.

Álmainkat befolyásolják a történtek és olyan dolgok is, amelyekről mi magunk tudomást sem veszünk vagy elnyomjuk magunkba. Egy tibeti láma elmondása szerint az álom a tudás és az élmények tárházát nyújtja, és a megismerés eszközeként mégis oly gyakran semmibe vesszük. És milyen igaz is ez, lássuk, akkor miért kívánjuk meg kollégánkat vagy miért nő péniszünk.
Szexuális álmaink nem feltétlenül a kielégületlenségre utalnak, sokkal inkább személyiségünket, életbéli vágyainkat jelenti, és minduntalan utalhatnak jelenlegi párkapcsolatunkra is.

Természetesen ha Elton John vette el a szüzességünket álmunkban, nem azt jelenti, hogy megbántuk, hogy nem vártuk ki a pillanatot, amíg vele gyűrhetjük a lepedőt. Álombéli szeretkezések gyakori előfordulása tagadhatatlanul mindkét nemnél megjelennek. A szerencsésebbek orgazmussal ébrednek, van, hogy naponta, de van, akivel mindez évente egyszer, vagy meg sem történik. Nem kell szégyenkeznünk, hisz ez természetes, jobban tesszük, ha feljegyezzük őket, rögtön ébredés után, hisz akkor még friss az élmény. Ha álmában az ember orrába élveznek, nem kell fejvesztve pszichológushoz rohanni, és nem is azt jelenti, hogy ez a tudatalatti perverziónk és ezért ostoroznunk kell magunkat.

Szexuális perverzió…
…megjelenése az álmokban nem feltétlenül jelenti, hogy a képzeletbeli álmunkban éljük át azt, amit a valóságban nem merünk. Sokkal inkább utalhat arra, hogy megpróbálunk kibújni a kötelezettségek elől. Ha szadista álmot látunk, elgondolkodhatunk rajta, hogy titkon vágyunk-e arra hogy uralkodjanak felettünk vagy inkább elhárítani szeretnénk a félénkségünket. Az álmunkban megjelenő fasizmus a teljesítőképesség hiányára és értetlenségre utalhat. Ha álmunkban heteroszexuálisként azonos nemet kívánunk meg, nem a homoszexuális hajlamainkat éljük ki, inkább egy hozzánk hasonló partnerre vágyunk, aki saját személyiségünket tükrözi vissza, de ugyanez a helyzet visszafelé is, homoszexuálisként sem identitásunkat kérdőjelezzük meg.

Nem mindegy kivel bújsz ágyba
Az álombéli partner és közelsége inkább reflektál beteljesületlen vágyainkra, mintsem az iránta érzett vad szexre.
Vad lepedőgyűrés egy sztárral, főnökkel vagy kollégával legtöbbször a partner személyisége vagy tulajdonsága után való vágyakozást jelenti. Főnökünknek pozícióját, kollégánknak egy-egy -bennünk meg nem lévő- tulajdonsága után való vágyakozást jelet, melyre magunkat nem érezzük képesnek. Ha egy sztárral szeretkezünk, gondolkodjunk el rajta, mégis mely tulajdonságát kívánjuk. Énekes, és mi a hangunkat nem merjük megmutatni, esetleg egy író?

Vadidegennel szeretkezni szingliként jelentheti a párkapcsolat után való epekedést, de az is lehet, hogy csak mi hisszük idegennek, valahol már láttuk, de még magunknak se vallottuk be, vonzódunk hozzá.

Szex a volt baráttal utalhat arra, hogy nem értjük a szakítás okát, bár már beletörődtünk a végébe, de nem értjük, mit rontottunk el. Nézzünk utána, mik okozták legtöbbször a kapcsolatok felbomlását.

Szülővel szeretkezni jelentheti, hogy megbántuk viselkedésünk, esetleg kisebb-nagyobb hazugságba gabalyodtunk velük, és az irántuk érzett bűntudat váltja ezt ki belőlünk.

Akárhogy is, ágyban, parkban, orgazmussal vagy anélkül, ezeket az álmokat nem szükséges szégyellni, hisz elménk csak jelezni kíván, mit tegyünk teljes kielégülésünk és boldogságunk érdekében.

A népesség többsége számára természetes, hogy nők vagyunk vagy férfiak, de létezik egy bizonyos réteg, aki úgy érzi, hogy a természet hibázott és nem a megfelelő testbe született.

Az elméletek egyike szerint az okozza az identitás zavart, hogy születés előtt az agyban lejátszódó bizonyos változások miatt az agy releváns részei az ellenkező nem tulajdonságait fejlesztik ki.

Folyamatosan azt hangoztatjuk, hogy modern civilizált világban élünk, ahol mindenről nyíltan kell beszélni. Valójában mégis sok a tabunak számító dolog és kellemetlen beszédtéma. Ide sorolható többek között a transzszexualitás kérdése is.

Bizonyára sokan eljátszottak már azzal a gondolattal, hogy akár csak egy napra a másik nem bőrébe bújhatnának és úgy tapasztalhatnák meg a világot egy teljesen másik felfogású szemszögből. Míg pszichoszexuálisan normálisak körében ez csak egy futó gondolat, addig a transzszexuálisak között ennek jóval nagyobb a jelentősége.
A transzszexualitás egyre nagyobb pszichoszexuális rendellenességnek számít, ami leginkább férfiaknál jelentkezik. Ennek a téves nemi azonosulás a lényege, aminek okozója több kutatás szerint, hogy a születést megelőző időben a mellékvesekéregben nagyobb mennyiségű androgén hormon termelődik, valamint mindehhez hozzájárulnak a nevelési hibák, illetve a környezeti hatások is.
Átfogó kutatások kimutatták azt is, hogy egy férfiból-nő transzszexuális agya nem férfi, hanem női felépítésű, s ez radiológiai vizsgálatokkal és pszichiátriai személyiségtesztekkel is igazolható. Ha egy fiú magzat agya nem kap férfi hormont, akkor női agya lesz. Hasonlóképpen, ha egy lány magzat agya férfi hormon hatásának van kitéve, agya férfiaggyá válik. (Ez az elváltozás akkor is létrejöhet, ha a fejlődő agyban lévő, tesztoszteront érzékelő receptorok hibásan működnek, és emiatt rosszul vagy nem érzékelik a férfihormon jelenlétét.)

A transzevesztiták megjelenítése igen kétélű dolog. Az ő jelenlétük ebben a formában azt sugallja, hogy a transzvesztiták minden esetben homoszexuálisok, pedig ez nincs így.

Transzevesztita az a személy, aki örömét leli abban, hogy a másik nem ruháiban öltözik, és egy adott időben másik neműként viselkedik. A transzvesztiták között vannak nők és férfiak is, de többségük férfi. A transzvesztiták általában nem homoszexuálisok. Amikor nem öltöznek a másik nemnek megfelelően, akkor saját nem identitásuk szerint élnek, és általában az ellenkező neműekhez vonzódnak szexuálisan.
A transzszexuálisok azok a személyek, akik úgy érzik, hogy a testükkel ellenkező neműek valójában. Tehát transzszexuális az a férfi, aki úgy érzi, hogy férfi nemi szervei ellenére valójában nő. Hasonlóképpen transzszexuális az a nő, aki úgy érzi, hogy annak ellenére, hogy női nemi szervei vannak, ő valójában férfi. A transzszexuális személyek lehetnek heteroszexuálisok, biszexuálisok, vagy homoszexuálisok.
Ilyen módon, ha egy férfi akinek férfi nemi szervei vannak, de nőnek érzi magát valójában, és a férfiakhoz vonzódik, akkor mivel testileg férfi, de az identitása nő, és ezzel együtt férfiakhoz vonzódik, ezért ő heteroszexuális. Ezzel szemben, ha férfi testében nőnek érzi magát, és a nőkhöz vonzódik, akkor ő homoszexuális, hiszen női identitással vonzódik nőhöz, bár testileg férfi.

A transzszexuálisok élete egyáltalán nem nevezhető gördülékenynek. Hosszútávon, a nemi azonosság zavara depresszióhoz, lelki összeomláshoz, és sok esetben öncsonkításhoz vagy éppen öngyilkossághoz vezethet. Éppen ezért kezelése meglehetősen körülményes, mivel rengeteg türelmet, kitartást igényel mind az érintett, mind pedig a hozzátartozók részéről.

Furcsa játéka ez a természetnek, mégis mindenki próbálja a maximumot kihozni magából ahhoz, hogy „normális” életet éljen. Ne ítélj elhamarkodottan, ha olyan emberrel találkozol aki „más” mint a többség. Lehet ő sokkal erősebb és kitartóbb, mint egy „átlagember”, hiszen megküzdötte már a saját harcát ebben a világban olyan dolgokért is, ami számodra teljesen természetes.